Ma, amikor újra túl nehéznek tűnik az élet, rá gondolok.
Azokra az éjszakákra, amikor a remény elérhetetlenül messzinek látszott, és ő szinte észrevétlenül húzta vissza hozzám, hogy újra elérjem.
Miatta tanultam meg:
A fény nem mindig érkezik hangosan.
Néha csak melléd ül a sötétben, nem kér semmit, mégis mindent odaad.
És a legszebb módja annak, hogy tiszteld ezt a fényt, ha továbbadod valaki másnak.