A vőlegény, Kovács Dániel, feszes tartással állt a díszterem előtt, drága szmokingban, kezében pezsgőspohárral. A szája szélén önelégült mosoly bujkált. Ma nemcsak az új feleségét, a gazdag családból származó Hámori Sárát akarta elvenni, hanem szándékában állt valakit nyilvánosan megszégyeníteni is.
Az illető nem volt más, mint az exfelesége, Tóth Emma.
A múlt emlékei
Emma évekkel ezelőtt volt a támasza. Ő tartotta életben a közös álmot, amikor Dániel még egy panelban lakott, és minden forintért keményen meg kellett dolgoznia.
— „Nem baj, Dani, majd egyszer összejön. Én elvállalom a plusz műszakot a kávézóban, te csak koncentrálj a vállalkozásodra” – mondogatta Emma, miközben fáradtan dőlt le az ágy szélére egy tizenkét órás műszak után.