A különbségek valóban hatalmasak. Az Eurostat szerint 2025 második felében Írországban volt a legdrágább a lakossági áram, ahol 100 kilowattóráért átlagosan 40,42 eurót kellett fizetni. Németországban 38,69 euró, Belgiumban pedig 34,99 euró volt ugyanez az érték. A lista másik végén Magyarország állt 10,82 euróval, majd Málta és Bulgária következett. Vagyis egy magyar háztartás papíron kevesebb mint harmadannyit fizetett ugyanannyi áramért, mint egy ír fogyasztó.
Magyarország jól néz ki a térképen, de a térkép nem mutat mindent
A magyar adat önmagában valóban látványos. Az Eurostat összevetésében Magyarországon volt a legalacsonyabb lakossági áramár az unióban 2025 második felében. Ez politikailag is erős üzenet, hiszen a rezsicsökkentés évek óta az egyik legfontosabb társadalmi hivatkozási pont. A magyar fogyasztó azt látja, hogy a számla alacsonyabb, mint Nyugat-Európában, és ez sok családnál valóban napi szintű segítséget jelent.
Csakhogy a számla nem mutatja meg a teljes képet. A rezsicsökkentett ár mögött ott van az állami támogatás, az állami szolgáltatói rendszer, az importfüggőség, a hosszú távú beszerzési szerződések, a világpiaci ármozgás, valamint a költségvetési kockázat. Ha az állam olcsón adja a lakosságnak az energiát, de közben drágábban szerzi be vagy finanszírozza a rendszert, akkor a különbséget valahonnan ki kell fizetni. Ez pedig végső soron a költségvetésből történik.
For complete cooking times, go to the next page or click the Open button (>), and don't forget to SHARE with your Facebook friends.
