Ezért lenne logikus irány a támogatási rendszer szociális bővítése. Ha a tűzifa áfája csökkenne, ha a szociális tűzifakeret nagyobb lenne, ha a támogatás a nagyobb településeken élő rászorulókat is hatékonyabban elérné, az éppen azoknak segíthetne, akik a jelenlegi rezsirendszerből kevésbé profitálnak. A kérdés itt is a finanszírozás és a célzás: hogyan lehet úgy segíteni, hogy a támogatás ne folyjon szét, hanem tényleg azokhoz jusson, akiknek a téli fűtés ma is napi szintű anyagi küzdelem.
A vállalkozásoknál más a valóság
A magyar energiahelyzet másik nagy ellentmondása, hogy miközben a lakossági árak uniós összevetésben rendkívül alacsonyak, a vállalati energiaárak már egészen más képet mutathatnak. A cégek sokkal közvetlenebbül érzik a piaci árakat, és ha drágán jutnak energiához, annak ára előbb-utóbb megjelenik a gazdaság egészében.
Egy energiaintenzív vállalatnál a magas villany- vagy gázár nem pusztán egy számla a sok közül. Meghatározhatja, hogy nyereséges-e a termelés, lehet-e béremelést adni, megéri-e beruházni, versenyképes marad-e a cég a külföldi riválisokkal szemben. Ha a vállalkozások költségei nőnek, azt részben beépíthetik az áraikba, ami inflációs nyomást okozhat. Ha nem tudják beépíteni, akkor csökkenhet a profit, elmaradhatnak a fejlesztések, vagy akár munkahelyek kerülhetnek veszélybe.
Ezért veszélyes, ha egy országban túl nagy szakadék alakul ki a lakossági és vállalati energiaárak között. A háztartások rövid távon védve vannak, de a gazdaság más pontjain megjelenik a teher. Végső soron pedig a fogyasztó akkor is fizethet: magasabb élelmiszerárban, drágább szolgáltatásokban, lassabb bérnövekedésben vagy gyengébb versenyképességben.
For complete cooking times, go to the next page or click the Open button (>), and don't forget to SHARE with your Facebook friends.
