Az Eurostat vásárlóerő-paritásos összevetése különösen fontos, mert nemcsak azt nézi, hány euróba kerül az áram, hanem azt is, hogy az adott ország jövedelmi szintjéhez képest mennyire terheli meg a háztartásokat. Ebben az összevetésben Románia került a legrosszabb helyzetbe, míg a legkedvezőbb helyzetben Málta, Magyarország és Finnország fogyasztói voltak.
A gázáraknál még látványosabb a magyar különbség
A földgáz esetében még erősebb a magyar pozíció. Az Eurostat szerint 2025 második felében az uniós átlagos lakossági gázár 11,43 euróról 12,28 euróra emelkedett 100 kilowattóránként. Ez már érezhető növekedés, és az Eurostat szerint itt elsősorban nem az adók és illetékek változása, hanem maga a gáz drágulása állt a háttérben.
Az országok közötti különbségek itt is óriásiak. Svédországban 20,92 eurót kellett fizetni 100 kilowattóra földgázért, Hollandiában 17,19 eurót, Olaszországban pedig 14,81 eurót. Ezzel szemben Magyarországon mindössze 3,40 euró volt az átlagos lakossági gázár 100 kilowattórára vetítve. Horvátországban 5,43 eurót, Romániában 5,66 eurót mért az Eurostat. Ez azt jelenti, hogy a magyar lakossági gázár nominálisan nemcsak alacsony volt, hanem az uniós lista legalján szerepelt.
Ez első látásra óriási előny. Egy magyar háztartás a hivatalos árak alapján sokkal kevesebbet fizet a gázért, mint egy svéd, holland vagy olasz család. Csakhogy ugyanaz a kérdés itt is felmerül: ha a fogyasztói ár ennyire alacsony, akkor ki fizeti meg a különbséget? A válasz ugyanaz: részben az állam, vagyis végső soron a közös kassza.
For complete cooking times, go to the next page or click the Open button (>), and don't forget to SHARE with your Facebook friends.
