A rezsicsökkentés egyszerre védelem és teher
A magyar rezsirendszer társadalmi szerepét nem lehet egyszerűen lesöpörni az asztalról. Sok családnak valóban komoly védelmet jelent, hogy a lakossági energiaárak nem követték teljes mértékben a piaci árrobbanást. Egy alacsonyabb jövedelmű, gyereket nevelő vagy nyugdíjas háztartás számára néhány tízezer forintos havi energiaköltség-növekedés is súlyos csapás lehetne. Ebben az értelemben a rezsicsökkentés nem pusztán politikai szlogen, hanem sokak számára nagyon is kézzelfogható segítség.
A probléma az, hogy a jelenlegi rendszer nem elég célzott. Nem tesz éles különbséget azok között, akik valóban rászorulnak a támogatásra, és azok között, akik magasabb jövedelemmel, nagyobb ingatlannal, jobb anyagi helyzettel rendelkeznek. Így olyan háztartások is részesülnek az olcsó lakossági energiaárak előnyeiből, amelyek piaci áron is ki tudnák fizetni a számláikat. Közben pedig vannak olyan családok, főleg kisebb településeken, rossz állapotú házakban, ahol a klasszikus rezsicsökkentés csak korlátozottan segít, mert nem vezetékes gázzal fűtenek, hanem tűzifával, szénnel vagy más, sokszor rosszabb minőségű tüzelővel.
Ez a rendszer egyik legnagyobb igazságtalansága. A rezsicsökkentés látványosan alacsonyan tartja a vezetékes energiát használó háztartások számláit, de nem biztos, hogy éppen ott adja a legtöbb segítséget, ahol a legnagyobb az energiaszegénység. Az a család, amelyik rosszul szigetelt házban él, régi nyílászárókkal, korszerűtlen fűtéssel, gyakran sokkal nehezebb helyzetben van, mint amit a hivatalos rezsiár-statisztika mutat.
A költségvetésben jelenik meg az, amit a számlán nem látunk
A rezsicsökkentés politikai ereje éppen abban áll, hogy a háztartás a saját számláján érzi az előnyét. A költségvetési ára viszont sokkal kevésbé látható. Egy átlagos fogyasztó nem kap külön értesítést arról, hogy az állam mennyit költött az adott évben az energiaszámlák mesterséges alacsonyan tartására. Nem látja napi szinten, hogy ebből az összegből mennyi jutott volna egészségügyre, oktatásra, lakásfelújítási programokra, energetikai korszerűsítésre, nyugdíjakra vagy vállalkozásfejlesztésre.
Pedig a nagyságrend óriási lehet. Egy olyan országban, ahol a költségvetés mozgástere szűk, minden nagy, általános támogatási rendszernek ára van. Ha az állam sokat költ a rezsiárak alacsonyan tartására, akkor máshol kevesebb pénz maradhat. Vagy hitelből kell finanszírozni a kiadásokat. Vagy később adóemelés, megszorítás, beruházások elhalasztása formájában jelenik meg a teher.
Ezért a rezsicsökkentés jövőjéről szóló vita nem egyszerűen arról szól, hogy legyen-e olcsóbb a gáz és az áram. Arról szól, hogyan lehet igazságosabban, fenntarthatóbban és hosszabb távon is működőképesen megvédeni a háztartásokat. A kérdés nem az, kell-e segítség. A kérdés az, hogy mindenkinek ugyanúgy kell-e adni, vagy inkább azoknak kell többet segíteni, akik valóban rászorulnak.
For complete cooking times, go to the next page or click the Open button (>), and don't forget to SHARE with your Facebook friends.
