Articsóka termesztése:
Magról lehet vetni április második felében végleges helyre, ekkor a következő évben szedhető. Ha palántázzák, akkor az első évben is ad termést. A palántaneveléshez februárban melegágyba, cserépbe vetik a magot, áprilisban ültetik ki állandó helyére. Víz- és tápanyagigényes növény. Ősszel az elvirágzott virágzati szárat kitörik, és ezzel betakarva védik a téli fagyok ellen áprilisig. Ilyenkor átnézik a hajtásokat, és a két legfejlettebbet hagyják meg. A virágzatkezdemény általában júliustól szeptemberig folyamatosan szedhető. Kb. négy évig terem.
Megjelenése:
Magas termetű, évelő növény. Zöldeskék, osztott, hosszú leveleinek fonákja fehéres színű. Filces-szőrös levelei puhák, kellemes tapintásúak. A bogáncsfélék rokona. Magról hajtva a második évben kezd virítani, és 3-4 éven át ad jó termést. A bogáncséhoz hasonló, bíborszínű, öklömnyi fészekvirágzatai a nyár végén jelennek meg..
Előfordulása:
Észak-Afrikában, és a Földközi-tenger vidékén őshonos.
Articsóka hatóanyaga:
cinarin, szeszkviterpén laktonok, alkaloidok, flavonoidok, (szkolimozid) , inulin, aromaanyagok, keserűanyagok, silymarin,
Érdekességek:
- Népies neve: nem ismert,
- Elhúsosodott virágzati tengelye és fészekpikkelyeinek töve képvisel táplálkozási értéket. Emiatt a fészekpikkelyekkel fedett virágzati bimbókat kocsányuk húsos részével együtt szedik le a növényről, majd különbözőképpen elkészítve eszik.
- Az antik világban drága ínyencségnek számított feltételezett afrodiziákumos hatása miatt.
- Hazánkba dísznövényként került.
- „A magyar irodalomban Rejtő Jenő: A három testőr Afrikában című regényében tesz szert különös szerepre, amikor a nagy Levin az úriember fogalmának meghatározására használja: „Úriember nem eszi az articsókát vajasmorzsával. Ez a felcseperedett kispolgárok legrútabb szokása”.
