A rezervátum területe mintegy 227 ezer hektár, ami a zárt övezet kétharmadát teszi ki. Ez hatalmas terület, amely egyszerre hordozza a múlt század egyik legsúlyosabb ipari-környezeti tragédiájának nyomait és a természet rendkívüli alkalmazkodóképességének példáját. Éppen ezért egy ilyen tűz nemcsak sugárvédelmi szempontból aggasztó, hanem természetvédelmi kárként is jelentős lehet.
Az erdőtüzek különösen nagy pusztítást tudnak végezni az élőhelyekben. Elpusztíthatják a fészkelő madarak élőhelyeit, károsíthatják a talajéletet, megváltoztathatják a növénytakarót, és hosszú időre átalakíthatják egy-egy terület ökológiai egyensúlyát. Csernobilban mindehhez még az is társul, hogy a tűz után visszamaradó hamu és pernye sugárvédelmi szempontból is vizsgálatot igényelhet.
Az 1986-os katasztrófa árnyéka máig ott van a térség felett
A csernobili atomerőmű 4-es blokkjában 1986. április 26-án bekövetkezett robbanás és tűz a világ legsúlyosabb polgári nukleáris balesetévé vált. A katasztrófa radioaktív anyagokat juttatott a légkörbe, amelyek Ukrajna, Fehéroroszország, Oroszország és Európa más térségeinek egy részét is érintették. A baleset után 30 kilométeres zárt övezetet hoztak létre az erőmű körül, ahonnan a lakosság jelentős részét kitelepítették.
A csernobili név ezért máig erős érzelmi reakciót vált ki. Egy ottani tűzeset nem ugyanolyan hír, mint egy átlagos erdőtűz. Az emberek azonnal arra gondolnak, hogy megismétlődhet-e valamilyen sugárzási veszély, elérhet-e radioaktív füst más országokat, kell-e tartani egészségügyi következményektől. A mostani hivatalos adatok szerint ilyen helyzetről jelenleg nincs szó, de az aggodalom érthető, hiszen a térség történelme miatt minden esemény fokozott figyelmet kap.
For complete cooking times, go to the next page or click the Open button (>), and don't forget to SHARE with your Facebook friends.
